2020.05.23.

Textus: 1 Móz 23:1-20 „ 1 Sára százhuszonhét évig élt, ennyi volt Sára életkora. 2 Amikor meghalt Sára Kirjat-Arbában, azaz a Kánaán földjén lévő Hebrónban, Ábrahám bement Sárához, hogy meggyászolja és elsirassa őt. 3 Majd fölkelt Ábrahám a halottja mellől, és így szólt a hettitákhoz: 4 Jövevény és idegen vagyok köztetek. Adjatok nekem sírhelynek való birtokot nálatok, hogy oda temethessem halottamat! 5 A hettiták ezt felelték Ábrahámnak: 6 Hallgass meg bennünket, urunk! Istentől való fejedelem vagy te közöttünk. A legszebb sírhelyünkön temesd el halottadat! Senki sem akadályoz meg közülünk, hogy az ő sírhelyére temesd halottadat. 7 Ekkor fölkelt Ábrahám, meghajolt a föld tulajdonosai, a hettiták előtt, 8 és így szólt hozzájuk: Ha igazán azt akarjátok, hogy eltemessem halottamat, hallgassatok meg engem, és bírjátok rá Efrónt, Cóhar fiát, 9 hogy adja el nekem a makpélai barlangját, amely a szántóföldje végén van! Teljes áron adja el, hogy legyen sírhelynek való birtokom köztetek! 10 Efrón is ott ült a hettiták között. Ez a hettita Efrón így szólt Ábrahámhoz a hettitáknak és mindazoknak a füle hallatára, akik a város kapujában összejöttek: 11 Nem, uram! Hallgass meg engem! Neked adom azt a szántóföldet a rajta levő barlanggal együtt. Népem fiainak a szeme láttára adom azt neked. Temesd csak el a halottadat! 12 Ábrahám meghajolt a föld tulajdonosai előtt, 13 és így szólt Efrónhoz a föld tulajdonosainak a füle hallatára: Hallgass mégis rám! Megadom a szántóföld árát, fogadd el tőlem, azután oda temetem halottamat. 14 De Efrón így felelt Ábrahámnak: 15 Hallgass rám, uram! Négyszáz sekel ezüstöt ér ez a föld. Mit számít az közöttünk? Temesd csak el halottadat! 16 Ábrahám engedett Efrónnak, és kimért Ábrahám Efrónnak annyi ezüstöt, amennyit mondott a hettiták füle hallatára: négyszáz sekel ezüstöt a kereskedők által használt sekel szerint. 17 Így ment át Efrón makpélai szántóföldje, amely Mamréval szemben van: a szántóföld, a rajta lévő barlang és minden fa a szántóföld egész határában körös-körül 18 Ábrahám birtokába a hettitáknak és mindazoknak a szeme láttára, akik a város kapujában összejöttek. 19 Azután eltemette Ábrahám a feleségét, Sárát a makpélai szántóföld barlangjában, Mamréval, azaz Hebrónnal szemben, Kánaán földjén. 20 Így került Ábrahám birtokába sírhelyül a hettitáknak ez a szántóföldje a rajta levő barlanggal együtt.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

Olyan nagy kísértés, hogy a mai Igét úgy magyarázzam, ahogy szoktam! Egyik kedvencem… Nagyon jó élményeim vannak a feldolgozásáról, egzegéziéséről, a kiscsoportos munkáról, melyben kiváló professzorunk kompetens és értő vezetésével birtokában lehettünk a titoknak: hogyan is nyúljunk hozzá az Igéhez, innen az Ószövetség mélyéről. Örökké hálás leszek ezekért az élményekért! A mai reggel, azonban, más. A keretek is jelentősen megváltoztak, hiszen néhány sorban kell összefoglalnom az üzenetet, hogy a webes olvasáskor ne a magyarázattal, hanem az Igével töltsd inkább az idődet, testvérem! Ezek a témák dominánsak: ● Sára halála, temetése. ● A gyászoló férj példaértékű elkötelezettsége, hogy mindent szépen elrendezzen. ● A „tárgyalástechnika” egyszerűsége. ● S, ami nekem igazán hangsúlyos ma: a szeretet, amivel a feleségét szerette Ábrahám. Igen, megsiratta, meggyászolta, sírt vásárolt neki, ezzel az első ingatlant szerezte meg! Eddig, a Mózes első könyvében, még nem olvastunk a „gyengéd- szerető” férjről, Ábrahámról. Nagyon sokat ad, ha engeded kicsit, hogy átjárjon a csendesség, és magadba nézel… Vajon a gyermekeid mit látnak rajtad, a férj és házastárs szerepedből? Legyen ma ez az üzenet: ne csak akkor légy „érző- gyengéd- szerető” társ, mikor temetned kell, hanem akkor, mikor élsz, s veled él, akit így tudsz szeretni! Ámen