A 2012. évi adatok alapján a magyar lakosság mintegy 18 %-a, több mint 1,8 millió fiatal tartozik a 15-29
éves korcsoportba. A területi megoszlást tekintve látható, hogy a korcsoport az országos átlaghoz képest
felülreprezentált az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókban, míg Budapesten az átlag alatti.
Ugyanakkor hazánkban Budapesten és a megyei jogú városokban koncentrálódik a fiatalokra irányuló
szabadidős szolgáltatások jelentős része. A kisebb, vidéki településeken a fiataloknak jóval kevesebb
lehetőségük van az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelő programokból választani, azonos
érdeklődésű kortársakkal közös programokban részt venni.

​

A 15-29 évesek szabadidős tevékenységei körében az elmúlt évtizedben ugyan a televíziózás helyett a
számítógép- és internethasználat kapott hangsúlyt, azonban mindkét tevékenységről elmondható, hogy
inkább passzív „fogyasztást” jelent, semmint tudatos, aktív cselekvést, tehát a szokások változásával nem
emelkedett az aktív szabadidő eltöltési módok aránya. Hétvégenként csupán minden tizedik fiatal szokott
kirándulni vagy túrázni, és mindössze a 15-29 évesek néhány százalékára jellemző, hogy valamilyen
alkotó, művészi tevékenységet végez szabadidejében. Az aktív, közösségi tevékenységek hiánya a
fiatalok későbbi életpályájára is kihatással van, megnehezíti felnőttkori szocializációjukat, munkaerő-piaci
elhelyezkedésüket is.

​

A konstrukció alapvető célja a kevésbé fejlett régiókban élő fiatalok sikeres társadalmi integrációjának
elősegítése képességeik kibontakoztatásával és közösségi aktivitásuk erősítésével, bevonva őket az aktív
közreműködésüket igénylő közösségi programokba, önkéntes tevékenységekbe. A külhoni szervezetek
bevonása hozzájárul a magyar ifjúsági együttműködések fejlődéséhez a határra való tekintet nélkül.
A felhívás további célja, hogy a projektek szakmai megvalósítása is minél nagyobb mértékben önkéntesek
bevonásával valósuljon meg. Ennek költségcsökkentő hatása mellett társadalmi hasznossága is jelentős,
mivel a résztvevők a későbbiekben akár a program keretein kívül is vállalkoznak olyan tevékenységre,
amelyhez érdekük – közvetlen módon – nem kötődik. A köz és a közösség érdekében végzett önkéntes
munka jelentős megtakarításokat eredményezhet a helyi közösségek számára. A benne tevékenykedő
személyek sokkal jobban magukénak érezhetik a feladatok megoldását, a közösségek összetartása is
erősödhet. Az önkéntesség hozzájárul az öngondoskodás szemléletének elterjesztéséhez, és az alulról
építkező megoldások, mint szemléletmód kifejlődéséhez. Az önkéntesség mindezeken felül egyben a
társadalmi integráció egyik lehetséges hatékony eszköze, amely hozzájárulhat az előítéletek
kialakulásának csökkenéséhez is.

​

A felhívás hozzájárul a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalásához, segíti a szolidáris, cselekvőképes és
önfenntartó informális helyi közösségek létrejöttét és közvetve, például az önkéntes tevékenységek által
segíthet megerősíteni a társadalmi szolidaritást és kohéziót.

​

A szerződött támogatás összege 25 000 000 forint, mely 100%-os intenzitású támogatás; a projekt tervezett befejezési dátuma 2020. 01.15.

​

​

A projektben megvalósuló fejlesztések általánosítható tapasztalatai

 

Színházi és nevelési program

A projekt során a Kötegyánban, a református gyülekezethez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó fiatalok és gyermekek, valamint igény szerint családjaik számára rendszeres drámaórákat és színjátszó órákat tartottunk.

A drámafoglalkozások célja volt, hogy olyan új közösségek jöjjenek létre, melyekben a fiatalok nem csak új ismeretségeket, barátokat szereznek, de kulturális- és szépérzékük is fejlődik, valamint műveltségi szintjük is növekszik. A program ezen felül lehetőséget nyújtott a generációk együttműködésének elősegítéséhez is, az alkotó, kreatív együttes munka során a résztvevők a közös cél elérésének érdekében a konfliktus kezelés hatékony módjait is elsajátíthatták, szinte észrevétlenül, közösségi tevékenység keretében. A színházi alkotó folyamat alapanyaga a nyelv és az emberek közötti interakció, éppen ezért nem elhanyagolható előny volt a résztvevők részére a szókincs bővülése, illetve az irodalom megkedvelése. Az „olvasóvá nevelés” egyik fontos eleme is volt ez a munka.

A település lakóinak anyagi helyzete korábban nem tette lehetővé a rendszeres színházba járást, pedig igény volt rá. A projekttel a különböző korosztályokat nemcsak értő olvasóvá, színházlátogatóvá kívántuk fejleszteni, hanem esélyt kívántunk nekik biztosítani a bezárt otthoni világukból a közösséghez tartozásra. A program által csökkent a fiatalok médiafüggősége, illetve a színházi, illetve irodalmi kultúra aktív és értő felhasználójává váltak.

A drámaórák során a résztvevő fiatalok betekintést kaphattak a magyar drámairodalom sokszínű világába, valamint a közös drámaolvasás élményét is megélhették. A klasszikus drámák, illetve egyéb színdarabok mellett bibliai témájú, illetve erkölcsi kérdéseket boncolgató műveket is feldolgoztunk, melyek megvitatásával új megvilágításba helyezhettük akár hétköznapi, mindenkit érintő erkölcsi kérdéseket, és azok helyes megoldását is.

A projekt keretében színházjegyeket és bérleteket vásároltunk a célcsoport számára, ezzel is elősegítve a műértő és színházszerető közösség nevelését.

 

Alternatív szombat esték – Együtt lenni jó, Együtt ünnepelni jó, Egymásra figyelni jó

A programok az „Alternatív szombat esték”-hez három kisebb altémán keresztül kapcsolódnak, melyek az alábbi neveket viselik: „Együtt lenni jó”, „Együtt ünnepelni jó”, valamint „Egymásra figyelni jó”.

A programelem megvalósítása által a családi rendszer megerősítését, a testmozgás és fizikai aktivitás fontosságát, a felelős szülővé válás folyamatát, valamint a szülői készségek fejlesztését szolgáló univerzális, célzott programokat kínáltunk a községünkben élő családoknak. A program által főleg a káros szenvedélyektől való indirekt elterelésre, valamint a családokkal végzett közös munkára fektettük a hangsúlyt.

Az események fő célja volt emellett a családhoz, a hagyományokhoz és a településhez való kötődés erősítése, így védve a célcsoportot a manapság igen gyakori, a családot mint egységet, valamint a fiatalságot mint korosztályt fenyegető veszélyektől.

 

Tematikus egészségnapok

Ezen programok megvalósításával a célunk az volt, hogy a projektbe bevont minden  településen legyenek olyan direkt elterelést szolgáló, valamint az egészséges életmód megismertetését és elterjesztését szolgáló programok, melyek kiemelt célja a szélesebb rétegeket is megszólító figyelemfelhívás és szemléletformálás.

Úgy gondoljuk, hogy a „betegség pillanatnyi hiánya” önmagában nem elég ahhoz, hogy valakire azt mondhassuk, „egészséges”. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, melyben nagy szerepet kap az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, valamint az egészségkárosító magatartásformák elkerülése.

A tematikus egészségnapok keretében ezért megszervezésre kerültek a bevont települések fiataljaira fókuszáló egészségnapok a függőségek, és az egészséges életmód témájában.

 

Tan-túra

Mivel a családok anyagi lehetőségei igen korlátozottak, így a gyermekeken, fiatalokon keresztül tettünk lépéseket a művelt vidéki ember szemléletének kialakításában.

A tanulás leghatékonyabb módja a „hallom” mellett a „látom” és „megtapasztalom”. Szakmai hitvallásunk, hogy ez a három módszer, egymást kiegészítve működik igazán jól, egyik sem válthatja ki a másikat. Ezt a szemléletmódot képviseli Tan-túra programunk is.

Határainkon belül és kívül olyan települések vesznek körül bennünket, melyek számos látnivalóval és érdekességgel szolgálhatnak minden résztvevő számára. Olyan lehetőségeket kívánunk fiataljainknak nyújtani ezen programelem segítségével, melyben a falu 50 km-es körzetében lévő kulturális javakkal, közgyűjteményekkel, kiállításokkal ismerkedhettek meg úgy, hogy azokat saját világlátásukba is integrálni tudják, emellett pedig minden programot úgy kívántunk megszervezni, hogy témájában illeszkedjen a nemzeti és egyházi ünnepek láncára felfűzött programsorozatainkhoz is („Együtt ünnepelni jó”).

Meggyőződésünk, hogy a program segítségével erősíthettük a fiatalokban a helyi identitás érzését, valamint a helyi és történelmi értékek megbecsülését. Megmutattuk az itt élő ifjúság számára, hogy milyen értékes a Sarkadi kistérség, és mennyi lehetőséget tartogathat számukra ez a vidék. Célunk volt, hogy ezzel is csökkentsük elvágyódásukat a térségből.

 

„Helyi értékeink” akadályverseny

A program legfőbb célja volt a helyi szokások, kulturális értékek megismerése, a helyi művészek munkásságának elismerése, valamint a Magyarországon élő és külhoni magyar fiatalok közötti minél jobb kapcsolatok kialakítása.

 

Önkéntesek iskolája

Az „Önkéntesek iskolája” tréninget abból a célból kívántuk megvalósítani, hogy a projektben önkéntes tevékenységet végző fiatalokat professzionális ismeretanyaggal lássuk el az önkéntességre való felkészülésük során.

Hiszünk abban, hogy ha valamit a lelkesedés mellett még hozzáértően is végzünk, az egyrészt sokkal nagyobb sikerélményt jelent az adott személynek, másrészt hatványozottan megnöveli a végzett munka hatékonyságát is. A résztvevő fiatalokat főként a 15-25 éves korosztályból szólítottuk meg. Célunk volt, hogy a résztvevőket bevezessük az önkéntesség világába, és közülük minél többeket hosszú távon is az önkéntes tevékenység áldásos útjára tereljünk.

 

Tündérkert program

A Tündérkert mozgalom célja olyan hazai értékek megmentése és megőrzése, melyek ma már ritkaság-számba mennek. Emellett új alapokat teremt a közösségekben, és képes elültetni a fiatal generációkban a helyi és hazai értékek, valamint a kétkezi, látható eredményeket produkáló munka szeretetét.

 

Merre tovább tematikus nap (pályaorientációs nap)

A „Merre tovább?” fantázianévre hallgató projektelem célja volt, hogy segítséget nyújtson a pályaválasztás (középiskolai és felsőoktatási felvételi) előtt álló fiatalok számára a pálya- és szakmaválasztáshoz kapcsolódó információk megszerzésében, valamint a megfelelő szakmai és pályacél kialakításában. A rendezvény célja volt másrészt a figyelemfelkeltés is, amely arra irányult, hogy bemutassa ezen hátrányos helyzetű régió fiataljainak, hogy a szakképzettség és a magasabb szakmai és iskolai végzettség megszerzésének milyen esélyt növelő hatásai vannak a munkaerőpiacon.

A rendezvény tehát elsődleges céljaiként a fiatalok felelősségteljes pályaorientációs döntéseit segíti elő, másrészt pedig, indirekt módon hozzájárul a térség hosszú távú fejlődéhez is.

Tematikus előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők többek között a különféle szakmák, szakterületek előnyeiről, hátrányairól és ismérveiről; a pályaválasztási döntést befolyásoló tényezőkről, a felvételi pontrendszerek számításáról, a felvételi menetéről, valamint túltelített és hiányszakmákról stb.

 

Híd a határkövek felett tábor

A tábor alapcélja a megvalósításba bevont mikro régió, valamint az elszakított határterületeken élő fiatalok kapcsolatainak erősítése volt egy, a EFOP-1.2.2-15 felhívásban nevesített tématerületeknek megfelelő komplex szakmai program megvalósításában.

A tábor részcéljai igen sokrétűek voltak, melyeket egy-egy tábori nap programjai köré fűztünk fel. Kiemelt célok voltak a hazai és határon túli fiatalok közötti kapcsolatok erősítése; a környezetvédelem és a környezet megóvásának fontosságára való figyelemfelhívás; a helyi kultúra és művészetek megismerése; a sport és az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása; valamint a társadalmi érzékenyítés.