2020.05.20.

Textus: 1 Móz 20:1-18 „ 1 Azután elindult onnan Ábrahám a Délvidék felé, letelepedett Kádés és Súr között, és jövevényként élt Gerárban. 2 Ábrahám azt mondta Sáráról, a feleségéről, hogy a húga, ezért Abímelek, Gerár királya érte küldött, és elvitette Sárát. 3 Isten azonban eljött Abímelekhez éjjel álmában, és azt mondta neki: Meg fogsz halni az asszony miatt, akit elvitettél, mert férjes asszony! 4 Abímelek azonban még nem közeledett hozzá, ezért azt mondta: Uram, az igaz népet is megölöd? 5 Hiszen ő mondta nekem, hogy a húga, az asszony meg azt mondta róla, hogy a bátyja! Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt. 6 Akkor ezt mondta neki álmában az Isten: Én is tudom, hogy tiszta szívvel tetted ezt. Ezért óvtalak magam is attól, hogy vétkezzél ellenem, ezért nem engedtem, hogy érintsd őt. 7 Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj! Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és mindenkinek, aki hozzád tartozik! 8 Fölkelt azért Abímelek reggel, hívatta valamennyi udvari emberét, és elbeszélte nekik mindezt. Az emberek nagyon megijedtek. 9 Ekkor hívatta Abímelek Ábrahámot, és ezt mondta neki: Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy ilyen nagy vétekbe akartál belevinni engem és országomat? Olyan dolgokat tettél velem, amilyeneket nem szabad megtenni. 10 Majd ezt kérdezte Abímelek Ábrahámtól: Mire gondoltál, hogy ezt tetted? 11 Ábrahám ezt felelte: Azt gondoltam, hogy nincs istenfélelem ezen a helyen, és megölnek a feleségemért. 12 De ő valóban a húgom is, az apám leánya, csak nem az anyám leánya; így lett a feleségem. 13 Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt mondod rólam, hogy a bátyád vagyok! 14 Akkor Abímelek juhokat és marhákat, szolgákat és szolgálóleányokat hozatott, és Ábrahámnak adta, Sárát, a feleségét pedig visszaküldte hozzá, 15 és ezt mondta Abímelek: Itt van előtted az országom, lakj ott, ahol jónak látod! 16 Sárához pedig így szólt: Íme, ezer ezüstöt adtam a bátyádnak, ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy. 17 Ábrahám pedig imádkozott Istenhez, és meggyógyította Isten Abímeleket, feleségét és szolgálóleányait, úgyhogy ismét szülhettek. 18 Mert az ÚR meddővé tett minden nőt Abímelek házában Sárának, Ábrahám feleségének az esete miatt.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

Újabb nap, újabb lehetőség adatott. A virágillatú levegő, most esőillatú, és locsolni sem kell… Isten Igéje ma is gondoskodik rólunk. Olyan történettel keresi szíveinket, amely, talán ismerős lehet, néhány fejezettel ezelőttről. Egyiptom volt a helyszín, a sztori majdnem ugyanaz: Ábrahám húgának hazudja Sárát, feleségül engedi a fáraónak, Isten figyelmezteti a fáraót, visszakerül az asszony, Kiderül az igazság, meggazdagszik Ábrahám. Most Gérárban történik meg, immár másodszor… Ahogy eddig sem, most sem szimpatizálok Ábrahám döntésével, nem tetszik, hogy áruba bocsájtja feleségét. Még akkor sem, ha a túlélésük múlik rajta. Érdekes, hogy mindkét alkalommal, attól való félelmében dönt így, hogy megölik az asszony miatt. Sára, idős asszony… A mai jó hír az: nem bizonyult itt sem, Gerárban sem, istentelennek a király, ahogy Egyiptomban sem. Isten megszólította őket, hallották, válaszoltak, engedelmeskedtek! Mindig is érdekelt, hogyan is van valójában Ábrahám és Sára, ma erre is van válaszom. Féltestvérek… Istent, ma úgy láthatjuk, ebben a néhány versben, amilyennek mindig is szerettük volna: figyelmesnek, gondoskodónak, gyengédnek, segítő szándékúnak. Ámen