2020.05.10.

Textus: 1 Móz 10:1-32

„1Ezek a leszármazottai Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek, akiknek az özönvíz után születtek fiaik. 2Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász. 3Gómer fiai: Askenáz, Rífat és Tógarmá. 4Jáván fiai: Elísá, Tarsís, Kittím és Dódáním. 5Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve alapján, nemzetségeik és népeik szerint. 6Hám fiai: Kús, Micrajim, Pút és Kánaán. 7Kús fiai: Szebá, Havílá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sába és Dedán. 8Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. 9Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród. 10Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban, Sineár földjén volt. 11Arról a földről ment Assúrba, és építette Ninivét, Rehóbót-Írt, Kelahot 12és Reszent, ezt a nagy várost Ninive és Kelah között. 13Micrajim nemzette a lúdiakat, anámiakat, lehábiakat és naftúhiakat, 14a patrósziakat, a kaszlúhiakat és a kaftóriakat. Innen származtak a filiszteusok. 15Kánaán nemzette elsőszülöttét, Szidónt, azután Hétet, 16meg a jebúsziakat, az emóriakat, a girgásiakat, 17a hivvieket, az arkiakat és a színieket, 18az arvadiakat, a cemáriakat és a hamátiakat. Azután elszéledtek a kánaániak nemzetségei, 19úgyhogy a kánaániak területe Szidóntól Gerár irányában Gázáig, Sodoma, Gomora, Admá és Cebójim irányában Lesáig terjedt. 20Ezek Hám fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. 21Születtek gyermekei Sémnek is, aki Héber összes fiainak ősatyja, Jáfetnek pedig testvérbátyja volt. 22Sém fiai: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám. 23Arám fiai: Úc, Húl, Geter és Mas. 24Arpaksad nemzette Selahot, és Selah nemzette Hébert. 25Hébernek is született két fia: az egyiknek Peleg volt a neve, mert az ő idejében váltak szét a föld népei. Testvérének Joktán volt a neve. 26Joktán nemzette Almódádot, Selefet, Hacarmávetet és Jerahot, 27Hadórámot, Úzált és Diklát, 28Óbált, Abímáélt és Sábát, 29Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai. 30Lakóhelyük Mésától Szefár irányában a keleti hegyekig terjedt. 31Ezek Sém fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. 32Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

A mai vasárnap egy különleges koncerttel kezdődött, itt a parókia udvarán. Négy fajta énekes madár dalol, kedvencem a rozsdafarkú, és, persze, a vadgalamb. A tegnap fizikai megpróbáltatásai után, különösen jól esik a madárdal, s az újabb lehetőség, hogy lelkészként a gyülekezettel legyek, így, írásban, most.

Engem, ma arra sarkall az Ige, arra indít a benne leírt evangélium, hogy Noé fiainak nemzetségtáblája alapján, gondoljam át, mire jutott velem az Úr szándéka, hogyan segítettem tervének megvalósulását…

Hitem fejlődésében nagy szerepe van Noénak, az ő történetének. Nagy belső tusakodás után írom e mondatokat, hiszen inkább személyes bizonyságtétel, mint prédikáció lehet a mai csendességből…

Olyan témák kerültek elő az Ősatya történetéből, mint:

• engedelmesség

• elkötelezettség az Úr és az élet iránt

• pontosság

• állhatatosság

• család

• családfőség, apaság, házasság

• vallásosság

• minősítés

• civilizáció

• visszatekintés

Az engedelmesség, mint vezérmotívum, Noénál tiszta és egyértelmű: az Isten szól, ő meghallgatja, s amit kér a Teremtő, megteszi. Úgy teszi, ahogy az Úr kéri, akkor, amikor kéri. Ez, azért lehetséges, mert élő kommunikáció az alapja kapcsolatuknak! Na meg persze az, hogy Noé tudja, ki is ő valójában. Ő a megszólított, cselekedni képes és kész ember.

Elkötelezett volt arra, hogy teljes odaadással, mindent és mindenét a feladatának szolgálatába állítson. Arról nem olvastunk az Igében, hogy mit veszített Noé azzal, hogy az „élet megmentése projektet”választotta, nem pedig mást. Valószínűleg nem is volt fontos, mert van, hogy a feladat sokkal fontosabb, mint a napirended, vállalásaid, vágyaid, vagy éppen bármi más.

A bárka méretei, elkészítésének folyamata, a hatékony kivitelezés mérföldkövei, mind roppant odafigyelést és pontosságot igényeltek. Olyan naprakész munkát, amit ott tudott folytatni, ahol abbahagyta, ha éhes volt, netán aludni ment. A számok, ugye! Biztonságot adnak ilyen esetekben a pontos adatok, a kockázatelemzés, a lehetséges kifutások lemodellezése. Nincs egyénieskedés, csak a feladat pontos kivitelezése, a produktum elkészítése…

Nos, a család… Nem látom értelmét annak, hogy találgassuk, milyen volt a Noé- korabeli család. Annyit biztosan tudunk, hogy az Ősatya nős volt, egy felesége volt, három fia született, a fiúk is megházasodtak, tehát férj- apa- após szerepei voltak Noénak. Megismerhettük gondoskodóként, megmentőként. Hiszem, hogy a fiaival dolgozott a bárkán… Ez az egyik legfelemelőbb dolog a világon, Isten áldása kíséri! Nem olvassuk, hogy reggel kiált a feleség: gyertek enni, ma is sokat dolgoztok majd, szükség van az erőre! Nem olvassuk, hogy gondosan kimossák a férfiak ruháját, vagy ágyat vetnek a házastársak! Egy családban ezek természetesek. Milyen érdekes, hogy családi dinamika alapja az Ősokmány: „ragaszkodik a feleségéhez”. Együtt vannak.

Tudjuk Noéról, hogy nem csupán állandó kommunikációban van a Teremtővel, hanem áldoz is, azaz, ad Istennek! Ez a vallásosság egyik lényegi eleme! Igen, az áldozat… Elfeledkeztünk erről az évezredek alatt… Adj Istennek!

Noé nem minősíti a megromlott világot. Mindig csodáltam érte! Egyedül Isten minősít. Az a legszebb, amikor az Ősatyát minősíti: kegyelemre méltó, szövetséges, igaz ember. Nincs de. Az!

Ott a parancs: „töltsétek be a földet”. Elhagyni a már jól ismertet, elindulni, élni, csak ennyi. Ez nehéz dolog, mivel otthagyod a biztonságot, és csak sémákat viszel magaddal, mintákat, modelleket. Akkor elviselhető mindez, ha van benned élő hit, élő reménység, szeretet, és kapcsolatban maradsz a mindenek Urával! Szétszéledni a földön, életet vinni, értéket közvetíteni. Ugye, mennyire más, mint a kolonizáció!

Visszatekintés… Megérte vajon? Én úgy tudom elképzelni, hogy a borgőzös állapotában, az Ősatya is felteszi ezt a kérdést. Az nem probléma, hogy mennyi vesződség, mennyi energia, mennyi idő telt el Isten akaratát teljesítendő, de vajon volt értelme, ha előre tekint, és netán belelát a jövőbe? Vagy csak a hála járja át, mindazért, amit megélhetett Isten kegyelméből, nem tudom. Amit tudok, mind hálásak lehetünk neki! Egy történelem előtti, igaz ember, aki kegyelmet talált az Úrnál, megtett mindent, hogy ma itt lehessünk! Az alapokat lerakta, a szőlőt elültette, majd közel „ezerévesen” megtért a Teremtőjéhez.

Hűvös reggel van. Szív, a cicánk, vadászik az udvaron, épp egy rozsdafarkút cserkész be, remélem, hasztalanul!

Sokadik vasárnap, hogy nem lesz a templomban istentisztelet. Áldozz ma úgy, mint egy igaz ember! Légy a szeretteiddel, dolgozz, vagy pihenj, mindegy is, légy a szeretteiddel!

Ámen