2020.04.23.

Textus: Ef 4:17-32

„17Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. 18Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tudatlanságukban, és megkeményedett a szívük. 19Mivel erkölcsi érzékük eltompult, bujálkodásra adták magukat, mindenféle tisztátalanságot művelve mohóságukban. 20Ti azonban nem így tanultátok Krisztust; 21ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az igaz Jézusban: 22vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; 23újuljatok meg lelketekben és elmétekben, 24öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. 25Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. 26Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, 27helyet se adjatok az ördögnek. 28A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. 29Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. 30És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára. 31Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. 32Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

Ha voltak is kérdéseink, már a válaszoknak a birtokában vagyunk azt illetően, hogy vajon elegendő- e a közösség, az Isten és ember közössége ahhoz, hogy a Lélek szerint éljünk?

Világosan tanít ma bennünket az Ige, hálás is vagyok Pál apostolnak ezért: „legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban”. Olyan jó, hogy te is és én is könnyen megérthetjük, azon múlik az Istentől megáldott, Lélek szerinti élet, amely termékennyé teszi hitedet és vallásosságodat, milyen vagy az embertársaiddal, hogy milyen vagy a szeretteiddel, a haragosaiddal, az irigyeiddel, a téged akadályozókkal, a mindeneket kritizálókkal!

„Jaj, Tiszteletes Úr, én csak és kizárólag azokkal vagyok jó, akik velem is. A többiek, majd megbékülnek…”- ó, hogy hányszor hallottam már ezeket a szavakat! Így nőttem fel, így formálódtam, képződtem, hogy most leírjam: „Gratulálok! Ez igen! Bravó!” Ne gondold, hogy cinizmus, komolyan mondom! Ember vagy.

Jó, ha tudod, Krisztus az ilyen emberekért jött e világba. Miattuk vállalta az élet és halál minden terhét és fájdalmát. Szívesen ült le az asztaluk mellé, és boldogan gyógyította őket bajaikból, állította helyre testi egészségüket, s mutatott utat valami más, valami több felé: VÁLTOZTASS!

Ne érts félre, Testvérem, neked nem kell!- na, ez már cinizmus…

Legyetek jók! TUDTOK!

Ámen