2020.04.18.

Textus: Ef 2:1-10

„1Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, 2amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. 3Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk természetünknél fogva, éppen úgy, mint a többiek. 4De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, 5hogy minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek! – 6és vele együtt feltámasztott, és a mennyei világba ültetett Krisztus Jézusban, 7hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. 8Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; 9nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. 10Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

Szombat reggel van, éppen napfelkelte. Még alszanak a legtöbben, s talán készülnek álmaikban arra, hogy a mai napot is hasznosan, hatékonyan, magukkal és szeretteikkel szinkronban töltsék el.

Itt, nem messze tőlem, egy vadgalamb mondja a magáét, én meg olyan boldogságként élem ezt meg, amilyet gyermekkoromban éreztem a nagymamám mellett. A kapu melletti orgonabokron szeretett „gurrogni” a szabolcsi vadgalamb, s a növények jó illatát, a hűvös reggeli levegőt már ébredéskor boldogan szívtam magamba. Nem nagyon kellett motiválni, hogy reggeli után a kertbe megyünk dolgozni, örömmel indultunk neki a feladatnak.

Ma, az Ige is valami hasonlóra biztat minket. ÉLJ!

Csodálatosan fogalmaz az apostol, mikor leírja, milyenek is voltunk Krisztus nélkül, s mivé lettünk, lehetünk Általa! A bűnből, nyomorúságból, engedetlenségből, kívánságból, haragból, megváltó szeretetével kihozott bennünket, s az életre készített.

Ennek az életnek a legfőbb jellemzője, egyébként erre hivatkozhatsz is, mikor beszélsz valamelyik szerettednek Istenről, az, hogy KEGYELEMBŐL VAN ÜDÖSSÉGED, HIT ÁLTAL! Nem kell tenned érte olyan dolgokat, melyekre a megszállottak bíztatnak, ajándék Krisztustól!

És, ez a lényeg! Legyen ma az a legfontosabb, hogy fogadd el! Fogadd el és élj!

Hogyan? A választ is megkapod: „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.”

A jót cselekedve Krisztusban.

Amikor a vadgalambot hallom, mindig elmondom, mennyire szerettem abban a boldogságban lenni, élni, amit unokaként, a nagymamámmal megélhettem. A hűs, virágillatú kötegyáni levegőt, ma ugyanilyennek érzem…

Ámen