2020.04.03.

Textus: Lk 21:1-4

„1Amikor Jézus feltekintett, látta, amint a gazdagok áldozati ajándékaikat a perselybe dobják. 2Észrevett egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott abba, 3és így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. 4Azok ugyanis mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát.”

Szeretett testvéreim, kedves gyülekezet!

Ritkán olvasunk az adakozásról a Bibliában úgy, mint e helyen. Krisztus ül a perselynél, és figyel. Nekem ezért a legkedvesebb Igéim egyike…

Igyekszem én is nyitott szemmel lenni, így mindig örömmel olvasom, ha valaki áldozatot hoz, ad, és jót tesz másoknak adományával. Jó esett látni a hírekben, hogy világ leggazdagabb emberei mekkora összegekkel támogatják a járvány okozta károk enyhítését, a bajba jutottak segítését! Tetszik, nagyon tetszik, ahogyan az egészségügyben dolgozókról, „frontvonalban harcolókról” gondoskodnak az éttermek, ahogyan a hiteltörlesztések moratórium alá kerültek, ahogy a munkáltatók igyekeznek nem elbocsátani dolgozóikat, stb..

Érdekes lenne rákérdezni Jézusra, hogyan is tekint rá ezekre az adományokra és segítségekre? Két dologra figyeljünk: különbség van a jótékonykodás és az áldozatvállalás között.

Lehet, ez most nem lesz könnyű eledel, mégis azt hiszem, tanulnunk érdemes attól, aki mindenét odaadta! Nem, nem az özvegyasszonyra gondolok, meg a két fillérjére, hanem arra a Krisztusra, aki mennyei dicsőségét otthagyva, e világra megszületett, nőtt fel és szenvedte végig az emberi sors minden stációját. Végül az életét is odaadta, mindenét, amije volt… Hát, nem egy kabátgomb, ugye Torma?

Néha, mikor ráérek, figyelem, hogyan perselyezik a templomba jövők sokasága. Van, aki jó előre eldönti, elhozza pénzét, s még az istentisztelet előtt beledobja a perselybe. Van, aki a végén (én is ilyen vagyok). Vannak olyanok is, akik nem perselyeznek, nem adakoznak. Néha, mikor rászánom magamat, hálát adok az ötforintosokért is, melyeket a perselyben lelünk. Ez a címlet a legkisebb, a ma forgalomban lévő forintok közül. Rendszerint felesleges érme ez…

Olyan jó, hogy az Úr nem a gazdag ifjú példáját hozza ide, olyan jó, hogy nem ítél miatta. Az Igében látszik: nincs baj egyik adománnyal sem. A tanítás ott mutatkozik, hogy megláttatja veled Krisztus, miből adsz, mire? És legfőképp: hogyan?

Egy özvegyasszony, egy kisgyerek, egy menő vállalkozó, vagy te, vagy én, hidd el, mindegy mennyit adunk! Nálunk az a kérdés: kinek?

Mit adunk? Időt az Úrnak? Vagy valamit odaáldozunk, mint böjtben? Mindegy. Adjunk!

Ámen